A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát, vagy meleg víz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása, minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 º C hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.

Egy évre összegezve, a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:

• A vizes hőszivattyú (víz-víz)
• A földes hőszivattyú (föld-víz)
• A levegős hőszivattyú (levegő-víz)

A vizes hőszivattyú (víz-víz)

A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.

A talaj hő szondás és a talaj hő kollektor esetén a hő kinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.

Kisebb telkek esetén javasolt, a talaj hő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.

A földes hőszivattyú (föld-víz)

A talajba behelyezett, horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével, nyeri ki az energiát, a földből.

A talaj hő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektor felületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8 kW hőigényre kb. 250 m2 telepítése javasolt.

A levegős hőszivattyú (levegő-víz)

A kültéri levegőt visszahűtve készíti, a fűtésre és használati meleg víz (HMV) felhasználására .

A Hőszivattyú lényege

A geotermikus hőszivattyú

a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pld. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával, három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.

A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg “beszállítja”, a kondenzátoron leadott hő mennyiség, 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.

Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonysági mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio).

Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.

Forrás: Bauer Marthy Design Stúdió

.