A termikus burok

Létrehozva: 2010. december 5. | A termikus burok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – a termikus burok elvén haladva fel kell térképezni a hiányosságokat. Ennek alapján és folyamatos ellenőrzés mellett, kerülnek sorra a munkafolyamatok.

A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:

Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

Szerkezeti repedés, hézag

A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:

  • Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen “át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
  • Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.

A termikus burok elvi ábrázolása

Elv

Fontos az “egy megszakítás nélkül tömör épületburok” elve, mely könnyen nyomonkövethető a “piros vonal” módszerrel.

Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .


A termikus burok alapvető funkciói:

Hőszigetelés:

A belső meleg elválasztása a külső hideg területtől, megakadályozva hogy a hideg a belső térbe jusson.

Légzárás:

A megfelelő – előírt – légzárást biztosítja.
A következők nem tartoznak a termikus burokhoz:
– átszellőztetett épületszerkezetek, előtét héjszerkezet
– Télikertek, üvegezett tornácok homlokzati szigetelésen kívüli részei
– Társított szerkezetek /árnyékolók, előtét építmények/
A termikus burok elemei:
Tömör épülethatároló szerkezetek:
-Külső fal
– Padló (talajon és pincefödémen)
-Padlásfödém
-Tetőtér beépítést határoló szerkezetek
-üvegezés nélküli egyéb épületszerkezetek (bejárati ajtó, pince, garázsajtó stb.)
Üvegezett (transzparens) épülethatároló szerkezetek:
– Ablakok (függőleges és ferde síkú)
-Szolár (üveg) falak, a passzív szolár rendszerek egy része
-Tetőbevilágítók

Forrás: Bauer Marthy Design Stúdió

.

Bauer Marthy Design Studió

Comments are closed.