Valljuk be őszintén mi nők a gyűjtögetésről az őskor óta nem mondtunk le, és sokkal jobban érezzük magunkat, ha mindig van tartalék cukor az éléskamrában. A Nagymamám például, mindig azt mondta, lányom mindig legyen otthon „elég” só, ami nála körülbelül, 10 kilót jelentett a spájzban. Na, ezt akkor még nem értettem igazán, de ma már gyakorlott háziasszonyként tudom, bizony nem hiányozhat egyik ételből sem. Vidéken minden konyha mellett van éléskamra, ahol a házi lekvárok, befőttek és a savanyúságok sorakoznak a polcokon. Persze ott tartják a házi füstölt kolbászt és a sonkát is. /Hallottátok volna, most mekkorát nyeltem, nagyon éhes lettem… :-)/

A poszt azért íródott, mert egyre kevesebb figyelmet szentelnek a tervezők egy otthon megálmodásánál az éléskamrára, mint például egy hobbi szobára. Pedig ha egy háztartásban szándék van a főzésre, a hűtőszekrény mellett, nélkülözhetetlen az éléskamra is. Kicsi vagy nagy éléskamra, szerintem mindenképpen létjogosultsága van, még egy városi modern háztartásban is, mert a müzlis dobozokat is rakni kell valahová. Nem igaz?